Az Alzheimer-kór egy súlyos, neurodegeneratív betegség, amely a gondolkodási és a megismerési funkciók beszűkülésével, magatartás változással, elbutulással (demenciával), majd ehhez tartozóan gyors biológiai leépüléssel jár együtt. Nevét a német Alois Alzheimerről kapta, aki ideggyógyászként 1906-ban elsőként írta le a betegség jellemzőit.
Az Alzheimer-kór pontos kiváltó oka lényegében ismeretlen, ugyanakkor a genetikai hajlamnak jelentős szerepet tulajdonítanak: számos génváltozatról ismert, hogy fokozhatja a betegség kialakulásának valószínűségét.
A genetika mellett a környezeti tényezők is fontosak lehetnek, például a korábbi fejsérülések, cerebrovaszkuláris történések, a magas vérnyomás, cukorbetegség és a depresszió, de az életmódbeli problémák is, mint például a dohányzás, az ételintollerancia, a különböző mérgezések, a szervezet gyulladásos folyamatai, és a stressz is.
Mik az Alzheimer-kór kezdeti tünetei?
Az Alzheimer-kór általában fokozatosan jelentkezik: először csak enyhe, kognitív képességbeli romlással, memória zavarokkal, tanulási nehézségekkel. Intő jele lehet a szavak használatának nehézsége, az egyre szótlanabbá válás, a problémamegoldó képesség hanyatlása, a döntéshozatalok nehezedése, és a térérzékelés zavara. Bárkivel megesik, hogy elfelejti, hogy hova tette le a kulcsot, vagy, hogy hol hagyta utoljára a szemüvegét, és hajlamosak vagyunk belerúgni az ágy lábába is olykor. Ezek mindenkire jellemzőek, és ebben a rohanó világban teljesen természetesek. De ha halmozódnak és állandósulnak a tünetek és egyre több új kognitív képességromlás tünet kerül be melléjük, akkor azt már érdemes komolyan venni.
Vannak olyan vélekedések, hogy az Alzheimer-kórt azért is nehéz felismerni, mert a betegek magukról nem tudják tudatosítani, hogy romlanak a kognitív képességeik. Ha valaki elszigetelt a társas kapcsolatokat illetően, ritkán találkozik rokonokkal, barátokkal, akkor könnyen elmaradhat a visszajelzés arról, hogy valami baj van.
Ezért is fontos a társas közeg, az egymásra odafigyelés és a folyamatos önreflexió és önismeret is.
Hogyan diagnosztizálják az Alzheimer-kórt?
Az Alzheimer-kór diagnózisának felállításához az előzmények ismerete, a beteg megfigyelése, fizikális vizsgálata, kognitív tesztek elvégeztetése szükséges. Jelenleg nincs olyan egyszerű vizsgálat, ami segítségével az Alzheimer-kór egyértelműen és azonnal diagnosztizálható. Az orvosok a diagnosztikus eljárást általában azzal kezdik, hogy más, szintén memória romláshoz vezető betegséget és állapotot kizárnak.
Az Alzheimer-kór diagnózisának fontos elemei ma már a képalkotó vizsgálatok, illetve az előzetes gyanút is CT-vizsgálattal erősítik meg végül.
A CT-felvételen látszik az agy sorvadása – atrophia –, ami az Alzheimer-kórnál klasszikus tünetnek tekinthető.
Az Alzheimer-kór BNO kódja: G30
Milyen gyakori betegség az Alzheimer-kór?
Sajnos egyre gyakoribb, egyre több embert érint, jelenleg körülbelül a populáció 1-2%-át. Az Alzheimer-kórt először egy német pszichiáter és patológus, Alois Alzheimer írta le, 1906-ban. Egy 56 éves nő boncolásakor figyelt fel arra, hogy az előzetesen évek óta elbutulásban szenvedő beteg agyában neurofibrilláris kötegek és amiloid plakkok voltak, méghozzá a cortex cerebriben, ami a memóriáért és a magas szintű gondolkodási mintákért felel.
A demencia nem minden esetben egyenlő az Alzheimer-kórral, de a 65 évesnél idősebb korosztályban a felmérések szerint a demencia 50%-áért az Alzheimer-kór felel. Tehát feltehetően ez a legelterjedtebb oka a demenciának az időseknél. Az Alzheimer-kórban a férfiak és nők egyenlő arányban érintettek, bár vannak olyan adatok is, mely szerint a nőknél gyakrabban fordul elő.
Hogyan lehet kezelni az Alzheimer-kórt?
Jelenleg a világban az Alzheimer-kór gyógyítása az egyik legkutatottabb terület. Az Alzheimer-kór sajnos nem gyógyítható, de különböző kezelésekkel talán lassítani lehet a kognitív funkciók romlásának mértékét. Az Alzheimer-kór korai kezelése lehetővé teszi a szellemi képességek szintentartását és bizonyos zavarok mérséklését. A gyógyszeres kezelés – főleg kezdetben – csökkentheti a feledékenységet, javíthatja a beteg közérzetét. A legtöbb esetben két típusú gyógyszerrel történhet a gyógyszerelés: kolin észteráz-gátlókkal és memantine-nal. Az Alzheimer-kór gyógyszeres kezelését mozgásterápiával is ki kell egészíteni. Ezzel a vérkeringés felgyorsul, és így a test minden részén jobb vérellátást biztosít. Ideális például egy kiadós séta, az úszás vagy a kerékpározás. Legfontosabb azonban a rendszeresség, bármelyik mozgásformát is választják.
Különböző étrendkiegészítőkkel és aminosavakkal is kísérleteznek, és vannak már bíztató eredmények: például a napi 5 g kreatin (monohidrát formájában) szedéséről kiderült, hogy nagy arányban járul hozzá a kognitív képességek és a fizikális erő szinten tartásához. Sőt, bizonyos betegeknél javulásról is beszámoltak.
Genetikai okok idézik elő az Alzheimer-kórt?
Az Alzheimer-kórban szenvedőknek mindössze 15%-ánál szerepel a családi kórtörténetben demencia, így nem jelenthető ki a szoros összefüggés az örökletes tényezőkkel kapcsolatban (de nem is hanyagolható el a jelentősége teljesen).
Az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó első gént a 21-es kromoszómán találták meg, de a későbbiekben az Alzheimer-kór valószínűségét okozó géneket más kromoszómákon is felfedezték. Egyetlen gén mutációja az Alzheimeres-esetek kb. 5%-áért felel, míg ha három kapcsolódó gén mutációja áll fenn, akkor az már a 65 év alatti érintettek esetében is súlyos lefolyást okoz. (Korai Alzheimer-kór.)
Mivel az eseteknek csak bizonyos – de nem elhanyagolható – részében mutatkozik a genetikai hajlam szignifikánsan, ezért az inkább lehetséges, hogy az Alzheimer-kór nem genetikai hajlamnak köszönhető az esetek többségében, hanem “szerzett” betegségnek tekinthető. Ez azt jelenti, hogy sokkal nagyobb jelentősége van a körülményeknek, az életmódnak, az életmóddal kapcsolatos anomáliáknak, mint azt a kutatások most felderíteni képesek.
Hogyan lehet megelőzni az Alzheimer-kórt?
Az Alzheimer-kór megelőzésére nincsenek biztos módszerek, de vannak olyan lépések, amelyek feltételezések szerint hozzájárulhatnak az Alzheimer-kór megelőzéséhez. Ilyen például
- a szív és az erek egészségének megőrzése,
- a fogyás, a normál testsúly megtartása, a rendszeres mozgás,
- a vérnyomás és a koleszterinszint karbantartása,
- pajzsmirigy egészsége,
- ételintolleranciák komolyan vétele,
- allergének kiszűrése az étrendből.
- Fontos a lazítással töltött idő,
- a mindennapi stressz csökkentése,
- a kreatív tevékenységek végzése. Az életmódon tehát nagyon sok múlhat.
Feltételezések szerint a kognitív képességek szándékos és tudatos fejlesztése, az élethosszig tartó tanulás, a logikai és stratégiai játékok sokat segíthetnek a megelőzésben és az állapot javításában/szinten tartásában is.
Vannak kísérletek arra is, hogy speciálisan erre kifejlesztett számítógépes játékokkal tartsák szinten az Alzheimeres betegek kognitív képességeit, és nagyon biztatóak az eredmények.
Alzheimeres beteg gondozása
Az Alzheimer-kórban szenvedők gondozása kiemelt fontosságú, mivel a helyes lépésekkel egyszerre javítható a betegek életminősége és lassítható a betegség romlása. A gondozás során fontos az agy stimulálása, vagy más szóval tornáztatása, ami hozzájárulhat az Alzheimer-kór előrehaladásának lassításához, különösképpen a korai szakaszokban. Fontos a fizikális erőnlét fenntartása is, a jó emésztés és a megfelelő alvás.
A mindennapi életben is szükséges változtatásokat eszközölni, például könnyen követhető rutin kialakításával és fenntartásával, mellyel redukálni lehet a feledékenységből eredő frusztrációt is.
Az Alzheimer-kórban szenvedők gondozóinak is fontos, hogy ne feledkezzenek el saját magukról sem, mert az ilyen betegek ápolása rendkívül megterhelő mentálisan.