A Parkinson-kór a központi idegrendszerben kiterjedt idegsejt pusztulást és az ezzel együttjáró tünetegyüttest jelentő betegség megnevezése. A Parkinson-kór oka ismeretlen, kezelése pedig többrétű.
A Parkinson-kór tünetei
Rendszerint az 50. életév környékén megjelenő betegség a Parkinson-kór, amely a kézujjakban nyugalmi állapotban jelentkező remegéssel kezdődik. A remegés gyakran csak egy oldalon jelentkezik kezdetben, és akaratlagos mozgás hatására meg is szűnik.
Később mindkét oldal remegni kezd, és egyre terjed a remegés-tünet: az ujjak után érinti már a karokat, lábat, állkapcsot, stb.
A betegség előrehaladtával a fej is remeghet.
A beteg a remegés hatására mozgásában lassul, hiszen önkéntelenül is próbálja korrigálni a mozdulatait a hétköznapi tevékenységei közben. Mivel ez egy fokozatos, progresszív, előrehaladó folyamat, ezért a beteg gyakran nincs is tudatában az állapota romlásának, mert nincsenek éles váltások, határvonalak. Sok esetben a ritkán látott rokonok veszik észre, hogy az illető mozgása mennyivel lassabbá vált.
A Parkinson-kór másik tünete az izmok merevsége, mely fájdalommal is járhat. Szembetűnő lehet az izmok merevsége miatti mimikátlan, lárvaszerű arc, mely miatt a beteg monotonul, artikulálatlanul kezd beszélni.
A csípő- és térdizületi mozgások korlátozottá válnak, emiatt a parkinsonos betegek kis, tipegő léptekkel járnak, csoszognak.
A Parkinson-kórnak pszichés tünetei is vannak, ilyenek a fáradékonyság, a saját állapottal szembeni kritikátlanság (önreflexió hiánya), valamint a kognitív folyamatok általános lassulása.
A Parkinson-kór nem jár alapvetően demenciával, a betegek többségénél megmaradnak a kognitív funkciók, de hosszú idő alatt, az egyre inkább jelenlévő helyhez kötöttség, a folyamatos fájdalom és a dopaminhiány (lásd alább) nyilvánvalóan a kognitív funkciók rugalmasságára sem lesznek jó hatással.
Parkinsonismus
A Parkinson-kórhoz hasonló tünetekkel jelentkező, de más kiváltó okokkal bíró betegségeket és tünetegyütteseket neveznek parkinsonismusnak. Ilyenek például a gyógyszerek, mérgezések, fertőzések, toxinok, csökkent pajzsmirigyműködés, cerebrovascularis megbetegedés miatt kialakuló betegségek, de a fejet ért ütés, és egyéb más neurodegeneratív betegségek – Alzheimer-kór, Huntington-kór – idegrendszert is érintő tüneteit magukba foglaló megnevezése is. Általában a végső diagnózisig vagy mellék-diagnózisként használható.
A Parkinson-kór oka
A Parkinson-kór oka a központi idegrendszerben kiterjedten keletkező idegsejtpusztulás, melynek kiváltó oka nem ismeretes.
Felmerül a kérdés, hogy a Parkinson-kór genetikai vagy környezeti ártalomra vezethető-e vissza?
Annyi biztos, hogy a Parkinson-kór nem öröklődő megbetegedés, de egy családon belül többször előfordulhat. Ezért leginkább környezeti, életmódbeli okai lehetnek a Parkinson-kór kialakulásának.
A Parkinson-kór progresszív betegség, ezért egyre romlik a beteg állapota, helyhez kötötté válik, ami további egyéb problémákat is okozhat: pl. felfekvést.
A Parkinson-kór diagnosztizálása
A Parkinson-kór diagnózisa teljes egészében a klinikai képen alapszik, mely során kizárják a parkinsonismus egyéb okait. A képalkotó vizsgálatok, mint a CT és az MRI megerősítik a diagnózist.
MRI-vel például a dopamintermelő régió állapotát lehet felmérni, mely rávilágít arra, ha a dopamintermelő sejtek hiányoznak.
A CT-vizsgálat során feltárulhat az agykamrák tágulata, mely az agyszövetek sűrűségének csökkenéséből következik.
A Parkinson-kór BNO-kódja: G20
A parkinsonismusnak is van külön BNO-kódja: G21 és G22 (ez utóbbi akkor, ha más betegség következménye a parkinsonismus is.)
A Parkinson-kór kezelése
A Parkinson-kórnál többféle gyógyszert használnak a tüneti kezelésre: a remegés és az izommerevség megszüntetésére és enyhítésére több szer is rendelkezésre áll. Ezek elsősorban görcsoldók, nyugtatók, izomlazítók.
A Parkinson-kór következtében csökken a dopamin termelés, aminek a pótlásával – pontosabban az L-dopa pótlásával, ami a dopamin neurotranszmittere – jelentős eredményeket értek el a tünetek enyhítésében.
Több féle egyéb gyógyszer is létezik a dopamin szint beállítására, melyeknek alig van mellékhatásuk, viszont nem minden beteg reagál rájuk.
A gyógyszeres kezelés mellett nagyon fontos a fizikoterápia, hogy a beteg minél tovább fenntarthassa az önállóságát, és a mozgékonyságában bekövetkező romlást lassítani, késleltetni lehessen. A kezdetektől jó szolgálatot tehet egy elektromos betegágy is.
A későbbiek folyamán, amikor a beteg fizikai állapota már nagyon leromlik, akkor szükség lehet a család és szakképzett ápoló személyzet hathatós segítségére és folyamatos jelenlétére.
Parkinson-kór gyakorisága és megelőzése
Mivel a Parkinson-kór kiváltó oka ismeretlen, ezért a megelőzésről nem igazán lehet beszélni.
A gyakorisága körülbelül 0,5% százalékos az 50-en túli populációban, tehát 200 emberből 1-et érint, és némileg gyakoribb a férfiak körében.
Érdekesség – ha lehet betegség esetén így fogalmazni –, hogy nem öröklődik, viszont családon belül halmozódhat, ami az életkörülményekkel, életmóddal, környezeti hatásokkal (ártalmakkal) kapcsolatos összefüggésekre mutathat rá. Bár egy betegségnek ritkán tudunk előnyt tulajdonítani, de azt figyelték meg, hogy a Parkinson-kór jelenléte esetén csökken a tüdőrák előfordulása.