Az influenza a légzőszerveket érintő, erősen fertőzőképes vírusfertőzés. Bár némely kezdeti tünete révén elméletileg összekeverhető a meghűléssel, jellegzetes egyéb tünetei is vannak, ezért könnyen megkülönböztethető a náthától.
Míg az egyszerű nátha enyhe, esetleg nehezen felismerhető tünetekkel indul, az influenza sokkal egyértelműbb fellépést mutat: hirtelen és erős tünetekkel jelentkezik, az 1-4 napos lappangási idő után. Ezek a tünetek a következők lehetnek általában: fejfájás, hátfájás, végtagfájdalom, izomfájdalom, hidegrázás, mindezek orrdugulással, légcsőhuruttal, rekedtes hanggal, száraz köhögéssel, étvágytalansággal, hányingerrel és álmatlansággal is megfejelődhetnek. Van, akinél lázzal kezdődik, van, akinél általános rossz közérzettel, de olyan is előfordulhat, hogy valakit szó szerint ledönt a lábáról és nem bír kikelni az ágyból.
Az influenza szövődményei
Ha még nem elég az influenza vírus okozta tünetegyüttes, számolhatunk még sajnos szövődményekkel is: magas lázzal, akut bronchitisszel, neurológiai zavarokkal, tüdőgyulladással, agyvelőgyulladással, szívizomgyulladással, a cukorbetegség súlyosbodásával, és akár az influenzát követő depresszióval is találkozhatunk. Idős, gyenge betegek esetén sajnos a halálozási ráta is jelentősen emelkedik az influenza révén.
Az influenzajárványok
Az influenza járványokat képes okozni, mivel meglehetősen fertőző képes vírus, melyeket az Influenza A és Influenza B törzsei idézik elő, amik évről-évre – de inkább úgy helyes mondani, hogy szezonról-szezonra, hiszen tavasszal is lehet influenza járvány, de ugyanazon év őszén újra elindulhat egy influenza vírustörzs a „világhódító” útjára – mutálódni képesek, így újra és újra járványokat tudnak kirobbantani. Akár világjárványoka, pandémiát is. A legdurvább influenza járvány az 1918-1919-ben tomboló, többmillió ember halálát okozó Spanyol-nátha pandémia volt, de emlékezetes az 1969-70-es években az úgynevezett hongkongi-influenza járvány is, és hát még mindannyian emlékszünk a 2009-es pandémiára, amit a H1N1/09 nevű, Influenza A típus egyik altípusa okozott.
Az influenzajárványok szezonról-szezonra hatalmas terhet rónak mind az egészségügyre, mind a társadalomra, és még a gazdaságra is, és bár régóta létezik ellene védőoltás, és az hatékonynak is tekinthető, de az influenza olyan mutációkra képes, amik által az éppen aktuális szezonra vonatkozó és arra ajánlott védőoltások is hatástalanok lehetnek.
Az influenza vírus különlegessége
Az influenza vírus felszínén két fehérjenyúlvány van. Ez egyik a Hemagglutinin, a másik a Neuraminidáz. A Hemagglutinin tüske alakú, a Neuraminidáznak kis gombszerű képződmény van a végén (az alakját tekintve).
A Hemagglutinin arra szolgál, hogy a vírus a sejtekhez tudjon kapaszkodni, és bejuttassa az RNS-ét oda, a Neuraminidáz viszont meg tudja bontani a sejtfelszínt, és így onnan a virionok ki tudnak szabadulni, további sejtek megfertőzése céljából. Mindkét „cselekedete” erős antitest-termelő hatást vált ki a szervezetben, de ekkor még nem örülhetünk. Ugyanis az influenza „képes” arra, hogy olyan mutációkat alkalmazzon, amik révén mind a Hemagglutinin, mind a Neuraminidáz műveletei ki tudják kerülni a meglévő antitestek védelmező hatását, mivel változás áll be a vírusfehérjék struktúrájában, így az antitestek kezdhetik elölről a „tanulást”. Ez által ugyanaz a törzs többször is képes megfertőzni ugyanazt a személyt.
A védőoltások célja az, hogy olyan antitesteket termeltessenek a szervezettel, amik a következő influenzajárvány idején éppen „aktuálisak” lesznek az akkor tomboló törzzsel szemben, de az oltások kritikusai szerint ezzel csak kullogunk a vírus után. Mindenesetre az oltás minden szezonban megfontolás tárgya kell, hogy legyen, mindenkinek a saját egyéni érdekeit és kockázatait figyelembe véve. Azt is érdemes tudni, hogy az oltás csak időleges védelmet nyújt, tehát minden szezonban külön oltásra lehet szükség, főként azok számára, akiknél a bakteriális felülfertőződés nagyon nagy veszélyeket hordozhat:
– Krónikus szív- és érrendszeri betegségekkel küzdők,
– Cukorbetegek,
– Vesebetegek,
– Idősotthonokban vagy zárt közösségekben (kollégiumokban) élők és dolgozók,
– Egészségügyi dolgozók, akik rengeteg influenza-fertőzöttel kerülnek kapcsolatba,
– Idősek – 65 év felettiek,
– Immunszupresszív kezelésben részesülők.
Hogyan védekezzünk ellene?
Egyrész a védőoltás nyújthat az adott szezonra megfelelő védettséget – az influenza védőoltások elölt, vagyis legyengített vírust (vagy vírusrészt) tartalmaznak, amire a szervezet immunválaszt fog adni, tehát antitesteket fog termelni ellene, így az éles fertőzés esetén a szervezet pont arra a támadásra lesz felkészülve, és pillanatok alatt fel tud lépni a vírus ellen –, de a gyakori kézmosás, az orr-száj-arc megérintésének elkerülése, a zárt helyeken való esetleges maszkviselés, és úgy egyébként a felelős viselkedés a cseppfertőzéssel terjedő vírusok ellen sokat jelenthetnek.
Hogyan kezeljük az influenzát?
Influenza esetén már régóta tanácsolják, hogy ne próbáljuk meg lábon kihordani, fittyet hányva a testünk jelzéseire. A 2020-as Covid-járvány során sok társadalom tanulta meg, hogy aki beteg, annak „illik” otthon maradnia, és törekednie arra, hogy ne fertőzzön meg másokat, továbbá orvoshoz fordulnia, az esetleges szövődmények majdani mihamarabbi felismeréséért.
Házipatika szerekkel a tüneteket enyhíthetjük, de maradjunk kapcsolatban a háziorvossal, hogy a szövődményekre gyorsan fény derüljön, és célzott kezelést lehessen alkalmazni! Az influenza gyermekek és idősek esetében tud a legveszélyesebb lenni, viszont az ágynyugalom, a folyadékpótlás, a tápláló étel és esetleg enyhe lázcsillapítás mindenki számára, aki elkapta, opció lehet.