Dugig vagyunk egészséges étrendekkel: minden héten kijön egy új csodadiéta, miközben minden héten betegebbé válunk. Nemcsak mi, felnőttek, hanem az egyre fiatalabb gyerekek is. Ez nagyon nincs rendjén így a 21. század 25. évében!
Ezek a csodaétrendek, amikbe rendre beleütközünk, sokszor átfedésben vannak egymással, de ugyanolyan sokszor ellent is mondanak egymásnak.
Egyél fehérjét – ne egyél fehérjét.
Egyél meg fél kiló zöldséget naponta – nade mi az a zöldség egyáltalán?
A gyümölcs egészséges – ezt minden diéta mondja, de majd alább látni fogod, hogy nem az.
Ne egyél délig – reggelizz bőségesen!
Ne vacsorázz – akkor eszel, amikor akarsz.
Ember legyen a talpán, aki ki tudja magának válogatni a rengeteg hasznosnak tűnő tanács közül, hogy számára mi a megfelelő étrend. Ráadásul kénytelenek vagyunk egyszerűsíteni a bonyolult rendszereket, mert ha mindent betartanánk, akkor esélyes, hogy semmit nem ennénk, így próbálunk a közös halmazokra hagyatkozni, amiből általában az jön ki, hogy “Sok zöldség és sok hús, az biztos egészséges.”
Egy könyvet szeretnék ajánlani, amit mindenkinek olvasnia kellene. Ez a könyv Steven Gundry, A növény paradoxon című könyve.
Steven Gundry „A növény paradoxon” című könyve egy igazi szemléletváltást kínál az egészséges táplálkozás terén. Ha eddig azt hitted, hogy a növényi étrend, a gyümölcsök, a tejtermékek, és a rengeteg fehérje fogyasztása egyet jelent az egészséggel, akkor ez a könyv alaposan fel fogja forgatni a világod.
Mi A növény paradoxon című könyv lényege?
Gundry, világszerte elismert szívsebészként, miután egész életében úgymond egészségesen étkezett, rendszeresen sportolt, majd ennek ellenére felfedezte magán a szívbetegség jeleit, úgy döntött, hogy radikális változásra van szüksége.
Arra a megdöbbentő felfedezésre jutott, hogy számos növény tartalmaz úgynevezett lektineket, amelyek a szervezetünkre káros hatással lehetnek. Ezek a fehérjék a növények védekező mechanizmusának a részei, és azért vannak a növényekben, hogy megvédjék őket a ragadozóktól – beleértve a ragadozók közé az embereket is.
Milyen problémákat okozhatnak a lektinek?
A lektin nem a barátunk, sőt, az ellenségünk. Gundry úgy fogalmaz, hogy minden nap, amikor lektint fogyasztasz, oroszrulettet játszol a halállal.
Miért rosszak a lektinek?
- Gyulladás: A lektinek gyulladásos reakciókat válthatnak ki a szervezetben, ami számos krónikus betegséghez vezethet. Az agyban is okoznak gyulladást…
- Emésztési problémák: A lektinek károsíthatják a bélfalat, ami emésztési zavarokat és tápanyag felszívódási problémákat okozhatnak. Ha az emésztőrendszerben okoz tüneteket a lektin, az szinte főnyeremény, mert azonnal van jele annak, hogy léteznek olyan élelmiszerek, amiket nem szabad enned. És egyébként kinek nincs ma már emésztési zavara? Gundry rengeteget ír arról a paradoxonról, hogy ahogy fejlődik az orvostudomány meg a tudomány, úgy élünk az életünkből egyre több időt betegen és problémákkal sújtva.
- Autoimmun betegségek: Gundry szerint a lektinek hozzájárulhatnak az autoimmun betegségek kialakulásához is. Az autoimmunk betegségek ma a gyógyíthatatlan kategóriába tartoznak a tudomány állása szerint. Nos, ezzel az étrenddel akár meg is gyógyulhat…
- Súlyproblémák: A lektinek befolyásolhatják az anyagcserét, ami súlygyarapodáshoz vezethet. Hányan szenvednek azzal, hogy diétáznak, sportolnak, de alig van eredménye, inkább híznak, mint fogynak. A lektinek mindent összezavarnak a testben, a mitokondriumokat is. Ez nemcsak hiba, hanem egyenesen bűn is az egészség ellen, ugyanis ha a mitokondriumokkal baj van, akkor az a pusztulás szinonimája.
Mit kínál A növény paradoxon című könyv?
- A könyv részletesen bemutatja a lektinekkel kapcsolatos tudományos kutatásokat.
- Rendkívül részletesen tárgyalja a mikrobiom szerepét.
- Gyakorlati tanácsokat ad arra vonatkozóan, hogyan csökkenthetjük a lektinek bevitelét és hogyan állíthatjuk helyre a bélflórát és vele a teljes baktériumállományunkat.
- Recepteket és lépésről-lépésre étkezési terveket kínál a „plant paradox” életmód követéséhez. Minden megváltozik, de már az első naptól érezhető a javulás.
- Rengeteg esettanulmányt is mutat, rémületes betegségekből kigyógyuló emberekről.
- Pontosan leírja melyek azok a növények amik méreganyagként tekinthetők, tehát tiltólistát is ad. (Elég sok minden lesz rajta, ezt előre elárulom.)
Miért érdemes elolvasni a könyvet?
- Rendet tesz a káoszban. Döbbenetes infókkal sokkol, de mindenre ad alternatívát is, így soha nem kell attól félni, hogy úgy kell lemondanod finomságokról, hogy azokat nem tudod pótolni.
- Az állapotnak megfelelően lehet enyhébb és szigorúbb étrendet is tartani. Ha valaki súlyos betegséggel küzd, akkor több étrendi lemondással kell szembesülnie, cserében az állapota radikálisan javulhat.
- Teljesen új megvilágításba helyezi az egészséges étrend fogalmát. Azt előrebocsájtom, hogy fogod majd szidni a gyógyszergyártókat és az élelmiszeripari cégeket is. De jobb későn ébredni, mint soha.
- Tökéletesen megérteti veled a táplálkozás és az egészség közti összefüggéseket.
- Ha krónikus betegségekkel küzdesz, akkor kötelező olvasmány és kötelező az étrendi változás is. Gyakorlatilag aznap, ahogy elolvasod, máris elkezdheted.
- Ha egyszerűen csak szeretnél egészségesebben élni, és jobban érezni magad a bőrödben, több energiára vágysz, és aktívabb életre.
„A növény paradoxon” egy provokatív és gondolatébresztő könyv, amely új perspektívát nyújt a táplálkozásra. Ha nyitott vagy az új ötletekre, és szeretnél javítani az egészségeden, akkor ez a könyv mindenképpen megér egy olvasást.
Mikrobiom – holobiom – egészsége mindenek előtt!
Rengeteget hallottunk már a mikrobiomról, de Gundry olyan hosszan, részletesen és különböző szempontok szerint magyarázza ezt a témát, hogy eddig ez a legjobb érvrendszer amellett, hogy még mielőtt például mozogni/edzeni kezdenénk, rendbe kell tennünk a mikrobiomunkat. Ez annyira fontos, hogy leírom így is: Rendbe. Kell. Tennünk. A. Mikrobiomunkat.
Nem másnak kell rendbe tennie, hanem nekünk magunknak! Mindenkinek a sajátját.
Steven Gundry „A növény paradoxon” című könyvében a mikrobiom (és tágabb értelemben a holobiom, ami az egész testünkben-testünkön jelen lévő összes kedves bacit jelenti, ő úgy is mondja, hogy a baktériumfelhőnk, ami körbeleng bennünket 🙂) egészségét az emberi egészség alapkövének tekinti. Számos módon magyarázza ennek fontosságát:
- Holobiom, mint egy ökoszisztéma: Gundry a holobiomot (az emberi gazdaszervezet és a benne élő mikroorganizmusok összessége) egy összetett ökoszisztémaként írja le, amelynek egyensúlya elengedhetetlen az egészséghez. Ez az ökoszisztéma nemcsak a bélben élő baktériumokat foglalja magában, hanem a test más részein, például a bőrön és a szájban élő mikroorganizmusokat is.
- A mikrobiom, mint az immunrendszer támogatója: Gundry szerint a mikrobiom kulcsszerepet játszik az immunrendszer működésében. A „jó” baktériumok segítenek megvédeni a szervezetet a kórokozóktól, és szabályozzák a gyulladásos válaszokat.
- A mikrobiom, mint a tápanyagok feldolgozója: A mikrobiom segít lebontani az élelmiszereket és felszívni a tápanyagokat. Gundry hangsúlyozza, hogy a mikrobiom egyensúlyhiánya emésztési problémákhoz és tápanyaghiányokhoz vezethet.
- A mikrobiom és az agy kapcsolata: Gundry rámutat a bél-agy tengelyre, amely összeköti a mikrobiomot az aggyal. A mikrobiom egyensúlyhiánya befolyásolhatja a hangulatot, a kognitív funkciókat és az idegrendszer egészségét.
- A mikrobiom, mint a gének szabályozója: Gundry szerint a mikrobiom befolyásolhatja a gének kifejeződését, és ezáltal szerepet játszhat a krónikus betegségek kialakulásában.
- Prebiotikumok és probiotikumok fontossága: Gundry hangsúlyozza a prebiotikumok (a „jó” baktériumok tápláléka) és a probiotikumok (élő baktériumok) fogyasztásának fontosságát a mikrobiom egészségének fenntartása érdekében. De nem ám étrendkiegészítők formájában, hanem élelmiszerekként!
Összességében Gundry szerint a mikrobiom (holobiom) egészsége szoros összefüggésben áll az általános egészségünkkel, és annak megőrzése kulcsfontosságú a krónikus betegségek megelőzésében és kezelésében.
Gundry úgy magyarázza a mikrobiom egészségét, hogy úgy kell elképzelned a testedet, mint egy társasházat. Egy ház, benne lakókkal, és amely ház szép, tiszta, rendezett, jól funkcionál minden része.
Igen ám, de a lakóknak kedveskedni kell, fenn kell tartani a rendet, mert ha nem így teszel, akkor a jó és rendes lakók elköltöznek és a helyükre gazfickók telepednek le. Tudod, mint a filmekben a gettó: a lakók lepusztítják a saját környezetüket, az utcán gumit égetnek, szétverik a parkoló autókat, felszedik a parkettát és azzal tüzelnek, és ráérő idejükben graffitikkel “díszítik” a homlokzatot.
A mikrobiom helyreállítása azt jelenti, hogy először kiéhezteted a gazfickókat a testedben, hogy elköltözzenek, és a helyükre visszaköltözzenek a jó bacik, a kedves lakók. Ez egy lépésben is megy:
- Lemondasz a lektinekről (az összes gabona alapból ide tartozik), cukrokról/csokikról, a rengeteg húsról és a tejtermékekről az első három napban(!!!), és helyette eszel salátát olivaolajjal meglocsolva, olivabogyót, és hozzá tojást.
Mindössze három nap alatt a gazfickók költözésre készek, a kedves bacik meg visszaköltözésre.
Ez alatt a három nap alatt kitisztul a fejed is, mert a döntéseidet nem befolyásolják már a cukorfüggő, csokin élő baktériumok.
Aztán folytatod két hétig az étrendet, kipróbálva mindent lehetséges ennivalót, amit a könyv megenged. Nyugalom, dugig leszel ízletes falatokkal és soha nem fogsz éhezni! Ez benne a zseniális, hogy nem kell éhezni, miközben lemondasz az addigi kajáid 85%-áról.
Két hét után folytatod 6 hétig az új étrendet, és akkor már nagyon fogod érezni, hogy mennyi előnye van: elmúlnak a fájdalmak, nőni kezd a hajad, egészségesebb lesz a bőröd, a vérből nézhető értékek is javulni kezdenek. Ja, csökken a vérnyomás, a vércukor szint normalizálódik, és 6 hét alatt jó eséllyel fogysz már 3-5 kilót.
A plant paradox étrend nem fogyókúrás étrend, de mivel nem eszel majd olyat, ami azt üzeni a testnek, hogy tartalékoljon, ezért automatikusan fogyni fogsz, mert a mitokondriumaid, a tested kis motorjai végre szabadon tudják tenni a dolgukat!
Utána 6 hónap lesz a cél, és így tovább.
Soha nem szabad visszatérni a gabonára és a káros magvakra – napraforgó, földimogyoró blöeee -, de idényszerűen ehetsz majd gyümölcsöket, és kereshetsz egészséges tejtermék forrásokat is. Fetasajt, nyamiiiiii!
Gundry írt egy másik könyvet is – A hosszúélet paradoxon címmel –, abban még részletesebben magyarázza, hogy a mitokondriumaink miért tudnak jól működni a számunkra megfelelő, hozzánk tökéletesen illeszkedő mikrobiom révén.
Most nagyon meredeket mondok: ha nem megfelelő a mikrobiomunk, akkor gyakorlatilag nem élünk, hanem hosszan haldoklunk. Minden betegségünk, fájdalmunk, kínlódásunk az életben ennek a hosszú haldoklásnak a tünete.
Ezzel elég döbbenetes élmény szembesülni, de jobb későn, mint soha!
Hogyan gyógyuljunk ki krónikus betegségekből? Száműzzük örökre a lektineket!
Steven Gundry „A növény paradoxon” című könyvében számos krónikus betegséget említ, amelyekben a betegek sikeresen kigyógyultak vagy jelentős javulást értek el a „plant paradox” étrend által. Ezek közül a leggyakoribbak a következők:
- Autoimmun betegségek: Gundry szerint a lektinek hozzájárulhatnak az autoimmun betegségek kialakulásához, mint például a reumás ízületi gyulladás, a lupus, a pajzsmirigy-alulműködés (Hashimoto-betegség) és a Crohn-betegség.
- Szív- és érrendszeri betegségek: Gundry szívsebészként nagy hangsúlyt fektet a szív egészségére. A könyvben leírja, hogy a lektinek gyulladást okozhatnak az érfalakban, ami növeli a szívbetegségek kockázatát.
- Emésztési problémák: A lektinek károsíthatják a bélfalat, ami „lyukas bél szindrómához” vezethet. Ez emésztési zavarokat, puffadást, hasmenést és más emésztési problémákat okozhat.
- Cukorbetegség: Gundry leírja, hogy a lektinek inzulinrezisztenciát okozhatnak, ami 2-es típusú cukorbetegséghez vezethet.
- Idegi rendellenességek: Sőt, kutatásokat végzett az idegrendszerben keletkező rendellenességek lektinekhez köthető előfordulási eseteinek vizsgálatával. Parkinson? Alzheimer? SM? Nézd meg mit eszik a beteg, vesd össze Gundry ajánlásaival és nem fogsz csodálkozni, hogyan jutottunk ilyen sok idegrendszeri betegséghez mostanra!
- Elhízás: A lektinek befolyásolhatják az anyagcserét és az étvágyat, ami súlygyarapodáshoz vezethet.
Miért nem elég csak a glutént száműzni örökre?
Steven Gundry szerint a glutén száműzése önmagában nem elegendő az egészség megőrzéséhez, mivel a glutén csak egyike a számos káros lektinnek, amelyek a növényekben megtalálhatók. Tehát, ha csak a glutént hagyjuk el az étrendünkből, akkor is számos más lektinnek tesszük ki magunkat, amelyek hasonló problémákat okozhatnak. A kukorica ugyanolyan káros, mint a gluténtartalmú búza.
Sőt, a basmati rizsen kívül semmilyen más rizst sem szabad enni.
Ami a leghalálosabb, az a teljes kiőrlésű gabona. A történelemből is számos példát hoz arra vonatkozóan, hogy hogyan irtott ki városokat például a teljes kiőrlésű gabona… Te meg azt hitted, hogy az az egészséges… Nos, sosem késő észheztérni!
Gundry szerint a „plant paradox” étrend, amely a lektinekben gazdag élelmiszerek minimalizálására összpontosít, átfogóbb és hatékonyabb megközelítést kínál az egészség javítására, mint a pusztán gluténmentes étrend.
Sokkoló infó: a legtöbb gyümölcs NEM egészséges!
Steven Gundry a gyümölcsökkel kapcsolatban is különleges nézeteket vall a „A növény paradoxon” című könyvében. Hangsúlyozza, hogy nem minden gyümölcs egyformán egészséges, és egyes gyümölcsök fogyasztása problémákat okozhat a lektinek miatt.
Íme néhány kulcsfontosságú pont, amit Gundry a gyümölcsökről mond:
- A gyümölcsök cukortartalma:
- Gundry szerint a modern gyümölcsök gyakran túl édesek és túl sok cukrot tartalmaznak, ami inzulinrezisztenciához és más egészségügyi problémákhoz vezethet.
- Szezonális fogyasztás:
- Azt javasolja, hogy a gyümölcsöket szezonálisan fogyasszuk, mivel az érett gyümölcsök általában kevesebb lektint tartalmaznak.
- Lektintartalom:
- Egyes gyümölcsök, például a trópusi gyümölcsök, magas lektintartalommal rendelkezhetnek, ami problémákat okozhat.
- Mértékletesség:
- Gundry a mértékletes gyümölcsfogyasztást javasolja, és azt, hogy részesítsük előnyben az alacsony cukortartalmú gyümölcsöket, mint például a bogyós gyümölcsöket.
- A gyümölcs érési ideje:
- Szerinte nagyon fontos az, hogy a gyümölcsöket teljes érésük után fogyasszuk, mivel érés előtt nagyobb mennyiségben tartalmaznak lektineket.
Összességében Gundry arra figyelmeztet, hogy a gyümölcsöket nem szabad korlátlanul fogyasztani, és a választásnál figyelembe kell venni a cukor- és lektintartalmukat.
Milyen gyümölcsöt lehet enni?
Néhány kivételtől eltekintve csakis azt, ami idényszerűen ott megterem, ahol élsz! Télen szereted a déligyümölcsöket? Hát az csodálatos, de megteremnek ezek ott, ahol élsz? Nem? Akkor felejtsd el!
Koratavasszal és késő ősszel is tudsz epret enni? Terem éppen odakinn a kertben (ha nem is a tiédben, de a környéken)? Nem? Akkor felejtsd el!
Egy kulcsgondolatot tegyél el magadnak: minden édes íz a szádban azt üzeni az agyadnak és a testednek, hogy közeleg a tél és ideje zsírt tartalékolni.
Minden. Édes. Íz.
Ez ősszel praktikus, amikor tényleg jön a tél.
De télen-tavasszal-nyáron és úgy általában egész évben az év minden napján nemhogy nem praktikus, de káros is. (Az elhízás önmagában probléma, lássuk be.)
Két kivétel van, mert az előnyök-hátrányok elemzésekor ezeknek több az előnyük, mint az édességükből fakadó hátrányuk:
- Datolya
- Füge
Ezeket aszalva is eheted nyugodtan – sőt, úgy tökélesek -, mivel ezek annyi polifenolt és oligoszacharidot tartalmaznak, hogy a jó bélbaktériumaid örömujjongásban törnek ki, mikor ezeket fogyasztod. Ezeket naponta eheted, és ezek után garantáltan nem fogsz csokira meg sütire vágyni. És tudod mit? Még csak olyan sincs, hogy “keveset egyél ezekből”. Egyél, amennyi jólesik, a jó és kedves bélbaktériumaid úgyis tudni fogják, hogy mennyi kell nekik.
Olivaolaj, mint csodaszer?
Steven Gundry nagyra értékeli az olívaolajat, és “A növény paradoxon” című könyvében is kiemeli annak számos pozitív hatását. Szinte csodaszerként tekint rá, és ajánlja a mindennapi étrendbe való beillesztését.
Íme néhány főbb pont, amiket Gundry az olívaolajról mond:
Polifenolok gazdagsága: Gundry hangsúlyozza, hogy az extra szűz olívaolajban található polifenolok erős antioxidánsok, amelyek segítenek a gyulladás csökkentésében és a sejtek védelmében.
Szív- és érrendszeri egészség: Az olívaolaj javíthatja a koleszterinszintet, csökkentheti a vérnyomást, és ezáltal hozzájárulhat a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentéséhez.
Bélrendszer támogatása: Gundry szerint az olívaolaj segíthet a bélflóra egyensúlyának fenntartásában, ami fontos az immunrendszer és az emésztés egészsége szempontjából.
Agy egészsége: A polifenolok védhetik az agysejteket, és javíthatják a kognitív funkciókat.
“A növény paradoxon” étrend része: A könyvben ajánlott növény paradoxon étrend egyik kulcsfontosságú eleme a jó minőségű olívaolaj, melynek fogyasztása a lektinek korábbi káros hatásait segít ellensúlyozni.
Minőség fontossága: Nagyon fontosnak tartja az extra szűz minőséget. Ez az olaj a minimális feldolgozottságának köszönhetően tartalmazza a legtöbb hasznos anyagot.
Gundry az olívaolajat az egészséges táplálkozás egyik alapkövének tartja, és azt javasolja, hogy naponta fogyasszunk belőle. Félig viccesen azt javasolja, hogy minden étkezést fogj fel úgy, hogy az csak egy remek alkalom arra, hogy még több olivaolajat jutass a szervezetedbe, tehát nincs más dolgod, mint az egyébként lektinmentes ételeidet meglocsolni még pluszban egy kis olivaolajjal.
Főzni nem szabad az olivaolajjal, arra a kókuszolajat/kókuszzsírt javasolt használni. (Plusz felsorol még nagyon sok féle olajat/zsírt, amit lehet használni, az ínyencek imádni fogják.)
Újabb sokk: a paradicsom káros, a burgonya káros (és inkább nem rémisztgetlek tovább a többivel)
Steven Gundry „A növény paradoxon” című könyvében meglepő állításokat tesz a paradicsomról és a burgonyáról, melyek sokak számára ellentmondanak a hagyományos táplálkozási nézeteknek.
Íme néhány sokkoló információ, amit Gundry ezekről a zöldségekről állít:
Paradicsom:
- A paradicsom, különösen a héja és a magjai, jelentős mennyiségű lektint tartalmaznak. Ezek a lektinek gyulladást okozhatnak a szervezetben, különösen a bélrendszerben. Csakis mag nélkül és hámozva szabad fogyasztani, ha nem tudsz róla lemondani, és egyébként is az olyan hibrideket kell keresni, amik magszegények.
- Azt állítja, hogy a paradicsom fogyasztása hozzájárulhat az ízületi fájdalmakhoz, emésztési problémákhoz és más gyulladásos állapotokhoz. Ráadásul azért is kiemelt fontosságú a paradicsom, mert amikor egészséges étkezésről meg salátákról ábrándozunk, akkor valahogy mindig ott van lelki szemeink előtt.
- A paradicsom egyébként GYÜMÖLCS. Ilyenformán – főleg, ha jó érett és édes -, a hízásra ösztönzi a testet.
- A paradicsom érettségi foka is befolyásoló tényező, Gundry szerint a túl éretlen, vagy épp nem eléggé érett paradicsom fogyasztása során több lektin kerülhet a szervezetünkbe, az érett paradicsom viszont hizlalni akar. Döntsd el, hogy melyik a jobb. Segítek: egyik sem.
Burgonya:
- A burgonya a burgonyafélék családjába tartozik, amely magas lektintartalmáról ismert. Gundry szerint a burgonya fogyasztása hasonló problémákat okozhat, mint a paradicsom, beleértve a gyulladást és az emésztési zavarokat.
- A burgonya magas glikémiás indexe miatt is aggályos, mivel gyors vércukorszint-emelkedést okozhat, ami inzulinrezisztenciához és 2-es típusú cukorbetegséghez vezethet.
- Nagyon fontosnak tartja, hogy hámozva fogyasszuk, és hogy a krumpli lehetőleg ne zöldüljön meg, fogyasztás előtt. De a legjobb, ha édesburgonyára váltasz a bármilyen más burgonya helyett!
Gundry hangsúlyozza, hogy ezek a növények, bár sokan egészségesnek tartják őket, valójában rejtett „ellenségek” lehetnek, és hozzájárulhatnak számos krónikus betegség kialakulásához.
Mit együnk akkor ezek helyett?
A burgonyát egy az egyben le lehet cserélni édesburgonyára. A paradicsom nem fog hiányozni, ezt tanúsíthatja olyasvalaki, aki korábban naponta evett, mert szereti…
A magyaros konyha és vele a pirospaprika sajnos nem a barátaink. Illetve nagyon nem mindegy, hogy milyen a mikrobiomunk állapota: gazfickókat vonzottunk-e be a korábbi étrendünkkel, vagy helyes-kedves jó bacikat?
Paleo? Ketogén diéta? Nem!
Steven Gundry kritikus mind a paleo, mind a ketogén étrenddel szemben, annak ellenére, hogy bizonyos átfedések vannak a nézetei és ezek között étrendek között. A kritikája a lektinekre és a mikrobiomra összpontosul.
Paleo étrend kritikája
Lektin tartalom: Gundry szerint a paleo étrend gyakran tartalmaz olyan élelmiszereket, amelyek magas lektintartalommal rendelkeznek, például bizonyos magvak, diófélék és éjszakai növények. Ezek a lektinek károsíthatják a bélfalat és gyulladást okozhatnak.
Bár a paleo étrend a gabonaféléket kizárja, ami Gundry szerint pozitív, nem foglalkozik a többi lektinforrással.
Mikrobiom: Gundry hangsúlyozza a bélmikrobiom fontosságát az egészségben. Szerinte a paleo étrend, ha nem tartalmaz elegendő prebiotikus rostot, hosszú távon károsíthatja a mikrobiomot.
Édes ízek: Rengeteg süteményrecept jött már létre a paleo étrend égisze alatt. Ezek bármennyire is egészségesnek tűnnek, sok esetben édesítőszert tartalmaznak, amik az édes íz révén azt a parancsot viszik be a testbe, hogy “HÍZZ!”
Ketogén étrend kritikája
Rosthiány: A ketogén étrend általában alacsony rosttartalmú, ami alapvető problémákat okozhat a bélrendszerben és a mikrobiomban. Gundry szerint a megfelelő rostbevitel elengedhetetlen az egészséghez. Nem fognak visszaköltözi a kedves bacik, ha nincs mit enniük, márpedig a legtöbben a salátákat szeretik!
Állati fehérje túlzott fogyasztása: Gundry nem tartja jónak a túlzott állati fehérje fogyasztást. Szerinte, ez is probléma lehet a mikrobiomra nézve. Részletesen elmagyarázza, hogy megfelelő mikrobiommal miért nincs igénye az embernek a döbbenetes mértékű fehérje és állati zsír bevitelre. Lehet enni húst, halat, tojást, de majd tapasztalni fogod, hogy ezekből nagyon kevés is elég.
A „jó zöldségek” hiánya: Sokan a ketogén diéta kapcsán, elfeledkeznek a lényeges zöldségek fogyasztásáról. Gundry szerint elengedhetetlen a polifenolokban és egyéb jótékony anyagokban gazdag zöldségek fogyasztása.
Általános kritika
- Gundry úgy véli, hogy mindkét étrend túl nagy hangsúlyt fektet az állati termékekre, és nem veszi kellőképpen figyelembe a növényi lektinek és a mikrobiom közötti bonyolult kölcsönhatásokat.
- Szerinte mindkét étrendben, sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a bélrendszerre, és a bélrendszerben élő mikrobákra.
Gundry étrendje a lektinek csökkentésére és a mikrobiom támogatására összpontosít, ami eltér a paleo és a ketogén étrend megközelítésétől.
Mik azok, amiket bátran lehet enni?
Steven Gundry „A növény paradoxon” című könyvében hangsúlyozza, hogy nem minden növény egyforma, és vannak olyan élelmiszerek, amelyeket bátran fogyaszthatunk, mivel alacsony a lektintartalmuk vagy más jótékony hatásuk van.
Íme néhány példa azokra az élelmiszerekre, amelyeket Gundry ajánl:
Avokádó: Gundry szerint az avokádó kiváló forrása az egészséges zsíroknak és rostoknak, és alacsony a lektintartalma.
Olívaolaj, kókuszolaj: Az extra szűz olívaolaj gazdag polifenolokban, amelyek antioxidáns hatással rendelkeznek és gyulladáscsökkentőek. A kókuszolaj bátran használható sütéshez, főzéshez.
Keresztesvirágú zöldségek: Brokkoli, karfiol, kelkáposzta és más keresztesvirágú zöldségek gazdagok vitaminokban, ásványi anyagokban és rostokban.
Leveles zöldségek: Spenót, különféle saláták és más leveles zöldségek kiváló forrásai a vitaminoknak és ásványi anyagoknak.
Gomba: A gombák alacsony kalóriatartalmúak és gazdagok vitaminokban és ásványi anyagokban.
Diófélék és magvak (mértékkel): Bizonyos fajtáik – például a pisztácia -, kis mennyiségben fogyasztva beilleszthetőek az étrendbe, de oda kell figyelni, mert némelyikük magas lektin tartalommal rendelkezik. A kesudió és a földimogyoró például TILOS!
Vadhalak: A vadon fogott tengeri halak omega-3 zsírsavakat tartalmaznak, melyek gyulladáscsökkentő hatásúak. Bátran ehetsz halkonzervet is, csak figyeld, hogy hol halászták és milyen olajban tették el!
Bizonyos állati eredetű élelmiszerek: A legelőn tartott állatok húsa és a szabad tartásból származó tojás is fogyaszthatóak, mivel az így tartott állatok húsa alacsonyabb lektin tartalommal rendelkezik, mint a hagyományos tartásúaké.
Fontos megjegyezni, hogy Gundry hangsúlyozza az ételek megfelelő elkészítésének fontosságát is, például a hámozást és a magok eltávolítását, hogy csökkentsük a lektinek mennyiségét.
Újabb sokk: a tejtermékek alkonya
Steven Gundry meglehetősen kritikus a tejjel és a tejtermékekkel szemben, különösen a hagyományos tehéntejjel, amit a „Növényi paradoxon” című könyvében részletesen kifejt.
Íme néhány kulcsfontosságú pont, amit Gundry a tejről és a tejtermékekről állít:
- A-1 kazein:
- Gundry szerint a legtöbb modern tehéntej A-1 kazeint tartalmaz, ami gyulladást okozhat a szervezetben.
- Ezzel szemben az A-2 kazeint tartalmazó tej, például a kecske- vagy a juh tej, kevésbé problémás.
- Lektinek:
- A tejtermékek tartalmazhatnak lektineket, amelyek károsíthatják a bélfalat és autoimmun reakciókat válthatnak ki.
- Hormonok és növekedési faktorok:
- Gundry aggódik a modern tejtermelés során használt hormonok és növekedési faktorok miatt, amelyek negatív hatással lehetnek az emberi egészségre.
- Inzulinrezisztencia:
- A tejtermékek fogyasztása inzulinrezisztenciához vezethet.
- Mikrobiom:
- A mikrobiomra gyakorolt nem megfelelő hatások miatt sem támogatja a tejtermékek fogyasztását.
Gundry ajánlásai:
- Kerülni a hagyományos tehéntejet.
- Az A-2 kazeint tartalmazó tejtermékek, például a kecske- vagy juh tej, mértékkel fogyaszthatóak.
- A fermentált tejtermékek, például a joghurt és a kefir, előnyösebbek lehetnek, mivel a fermentáció csökkentheti a lektinek mennyiségét.
- Növényi alapú alternatívák fogyasztását javasolja, mint például a kókusztej.
És a kenyér? És a zsemle? És a kifli? Kakaóscsiga???
És akkor a végére jöjjön a jó hír. A Szafi termékek – főként a Szafi termékcsalád szénhidrátcsökkentett kenyérlisztje – tökéletesen illeszkedik a Gundry féle plant paradox étrendbe.
Ez nem reklám, nem vagyunk kapcsolatban a Szafival, hanem ez tény: ebből a lisztből bátran lehet zsemlét, kenyeret, bagettet vagy bármit készíteni, amit aztán lehet szendvicsként fogyasztani, vagy pl. salátához falatozni belőle.
A kakaóscsigával való kísérletezést én inkább az első három hónap utánra hagynám: először költözzön vissza minden cuki bélbaci, és aztán lehet próbálkozni olykor sztíviás édesítésű sütivel.
A sztívia egy növény – lehet otthon is termeszteni! -, így azt lehet édesítésre használni, ha valaki nagyon vágyna mégis valamilyen sütiskedésre, de egyébként az a jellemző, hogy ez a vágy teljesen eltűnik.
Mi van akkor, ha bűnbe esünk és mégis eszünk valami nagyon nem megfelelőt?
A plant paradox étrend nem diéta. Nem olyan, hogy felborul egy tévedés vagy bűnözés révén a bélbaktérium-flóra és akkor hagyjuk is a fenébe.
Ha olykor gazfickókat hívsz vendégségbe, az nem azt jelenti, hogy engedni kell őket örökre beköltözni is.
Ezért ha például vendégségben nem tudsz ellenállni a csábító, de nem hasznos étkeknek, akkor nincs gond, a következő étkezéstől visszaállsz az eredeti állapotra.
Az a tapasztalatom, hogy olyan szinten látványos ennek az étrendnek a pozitív hatása, hogy például a mindig süteményillatú nagymamák is azonnal elfogadják, hogy nem, most már nincs olyan, hogy megeszünk egy ültő helyünkben egy tepsi túrós rétest.
És ami a zseniális: ha aggasztana mondjuk egy szülinapi tortázás után a glutén- és cukorbevitel, akkor némiképp kompenzálhatod a helyzetet azzal, hogy veszel be Glükozamint és Berberint. Az előbbi a lektinek ellen hat, az utóbbi pedig a cukor ellen.
Utána pedig visszaállsz a plant paradox étrendre természetesen és a bacik továbbra is jól fogják érezni magukat a társasházadban. Cserében karbantartanak, takarítanak, hosszú ideig egészségessé tesznek.
Ez valószínűleg a legjobb üzlet az életben.