Felfekvéses seb – hogyan néz ki?

A felfekvéses seb (decubitus) a bőr és a bőr alatti szövetek sérülése, amelyet tartós nyomás, súrlódás vagy nyíróerő okoz, jellemzően az ágyhoz kötött betegeknél, a csontos kiemelkedéseknél, mint a sarok, csípő vagy keresztcsont. A seb kezelése magában foglalja a nyomásmentesítést, a seb megfelelő tisztítását és fertőtlenítését, valamint speciális kötszerek és eszközök, például antidecubitus matracok használatát.

Alvás közben és napközben is a pozíció megváltoztatása az egyik módja annak, hogy megvédjük a bőrt a túl hosszú nyomás okozta fájdalomtól. Sajnos a betegeknél nehezített a pozíció változtatása, a beteg testének súlya órákon át egy adott területre nehezedik. Ebben az időszakban a legnagyobb a felfekvés kialakulásnak kockázata. Ez tehát egy olyan seb, amely hosszan tartó nyomás, vagy nyomás és a bőr súrlódása következtében keletkezik. A terület vérellátásának zavara miatt következik be. A felfekvés kialakulhat a felhámban, de az egész bőrvastagságon is. Szélsőséges esetekben az izmokat és a csontokat is érinti.

A felfekvés nem azonnali mély seb. Kezdetben csak egy kis rózsaszínes elszíneződés a bőrön. A hám folytonosságának megszakadása is észrevehető. Akkor beszélünk felfekvésről, ha a bőrön bőrpír látható, de az az ujjunkkal megnyomva, kissé elhalványul. Ilyen helyzetben a mikrokeringés még nem sérült, bár a bőr állapota aggasztó lehet.

A felfekvés fokozatai

A felfekvések a seb súlyossága alapján csoportosíthatók.

• 1. fokú felfekvés – A bőr piros és vérbő, de ujjnyomásra kissé elhalványul. A mikrokeringés és a bőr sem sérült. Már ebben a fázisban is figyelni kell a hám állapotára, és meg kell kezdeni a gyulladáscsökkentő és hidratáló szerekkel történő kezelést. A legfontosabb továbbra is a gondozott rendszeres helyzetváltoztatása marad.
• 2. fokú felfekvés – A bőrpír nem halványul el ujjnyomásra. Ezenkívül megfigyelhető, hogy a felhám megkeményedett. Duzzanat és hólyagok is megjelennek rajta. A bőr ezen a helyen fájdalmas, kényelmetlenséget okoz a betegnek.
• 3. fokú felfekvés – Egyértelműen látható, hol keletkezett a seb és hol van az egészséges szövet. Fontos az is, hogy ez nem felületi sérülés – a bőr teljes vastagságát lefedi. A seb alján granulációs szövet vagy szövetek széteséséből származó massza figyelhető meg.
• 4. fokú felfekvés – A seb alján nekrotikus szövet található. Megfigyelhető a bőr teljes vastagságának elpusztulása, amely tovább halad és eléri a bőr alatti szöveteket. A felfekvés kráterre hasonlít, egyre mélyebb.
• 5. fokú felfekvés – A nekrotikus seb egyre kiterjedtebb. Nemcsak az izmokat, hanem a csontokat és ízületeket is érintheti. Fisztulák is kialakulnak benne. Az 5. fokú felfekvés szepszishez vezethet.

A felfekvés valójában minden stádiumban lehetővé teszi a gyors felismerést. A felfekvés azonban komoly betegség, szakorvosi ellátást igényel.

A felfekvés leggyakoribb előfordulási helyei

A felfekvés leggyakrabban azokon a helyeken alakul ki, ahol a bőr kivételesen vékony és közel van a csonthoz – ekkor válik a test nyomásának erejével szemben sebezhetővé. Sok függ azonban attól, hogyan oszlik el a nyomás. A kerekesszéket használó betegek teste más területeken van kitéve felfekvésnek, mint a fekvő betegek bőre.

A kerekesszéket használó betegeknél a következő területeken jelenhet meg felfekvés:

• a lapockákon
• a farokcsonton
• a térdek alatt
• az ülőgumóknál

A fekvőbetegeknél viszont az alábbi helyeken tűnhet fel leginkább:

• a fenéken
• a sarkakon
• a lapockákon
• a gerinc mentén

Felfekvések kialakulhatnak a fülkagylón, a könyökön vagy a bokacsonton is. Nagyobb a valószínűsége, hogy a nagyon sovány vagy elhízott betegek szenvednek tőle. Az első esetben ez a bőr csontokhoz való közelsége és a zsírszövet védelmének hiánya, a második esetben pedig a sebveszélyes területekre nehezedő megnövekedett nyomás miatt.

A felfekvések megelőzése

Tekintettel arra, hogy a felfekvések olyan helyzetben alakulnak ki, amikor a bőr folyamatos nyomásnak van kitéve, az ilyen típusú sebek megelőzésének legjobb módja a beteg pozíciójának rendszeres megváltoztatása. Kimutatták, hogy a testhelyzet két-három óránkénti megváltoztatása elegendő a felfekvés kockázatának csökkentésére. Fontos továbbá a passzív mozgások (a gondozott helyett végrehajtott mozgások) megléte is, amelyek támogatják a jobb vérkeringést a szövetekben. A gondozó masszázst, ütögetést is alkalmazhat a felfekvésre különösen hajlamos területeken, valamint ízületi gyakorlatokat is végeztethet.

A bőrre nehezedő nyomás csökkentése érdekében speciális felfekvés elleni matracok használata is ajánlott. Ezen típusú matracok kamrákban (buborékokban vagy csövekben; a matrac modelljétől függően) a folyamatosan változó nyomásnak köszönhetően biztosítható a test rotációs nyomása, ami szintén csökkenti a felfekvés kialakulásának kockázatát.

A felfekvés megelőzésében a bőrápolásnak is nagy jelentősége van. Minél gyengébb a bőr, annál inkább ki van téve a sebeknek, irritációknak és kipirosodásoknak, amelyek hozzájárulhatnak a felfekvés kialakulásához. Ezért elengedhetetlen a megfelelő higiénia – a napi mosdatás és a kíméletes szárítás. A törülközővel történő erős dörzsölés esetén a bőr folytonossága megszakadhat. Ezen kívül a hidratálás és a felhám regenerálása is nagyon fontos a bőr rugalmasságának növelése érdekében. Érdemes erre a célra olyan professzionális készítményeket használni, amelyek nem szárítják ki a bőrt, valamint enyhítik az esetleges irritációkat és támogatják a sebgyógyulási folyamatot.

A felfekvés megelőzésének része az étrend is, amelyre különösen a tartósan ágyban fekvő és mozgásképtelen betegek gondozása során kell odafigyelni. Célja a testsúly csökkentése vagy növelése – elhízott vagy épp nagyon sovány betegek esetében – a felfekvés kockázatának csökkentése érdekében. Az étrendnek teljes értékűnek, könnyen emészthetőnek és gazdagnak kell lennie mikro- és makroelemekben.

Mivel kezeljük a felfekvést? Mit használjunk rá?

Ha a felfekvés elleni profilaxis nem volt elegendő a beteg védelmére, a lehető leggyorsabb intézkedés szükséges. Fontos megjegyezni, hogy az ilyen típusú sebek gyógyítása nem egyszerű, és orvosi konzultációra van szükség. A kezelést ezért szakember felügyelete mellett kell végezni.

Számos speciális kötszer létezik, amelyeket a felfekvések kezelésére fejlesztettek ki, függetlenül annak súlyosságától. A gondozott egészségére a legveszélyesebbek a nekrotikus sebek. Ebben az esetben a nekrózis eltávolítása szükséges oly módon, hogy az ne károsítsa az egészséges szöveteket. Erre a célra hidrogél kötszereket használnak. Feladata a nekrózis hidratálásán kívül a felfekvés nedvesen tartása a gyógyulást elősegítő körülmények biztosítása érdekében.

Ha granulációs szövetet vagy széteső szövetekből származó masszát tartalmazó felfekvéssel van dolgunk, szükséges egy olyan kötszer alkalmazása, amely felszívja a váladékot, miközben biztosítja a nedves környezet fenntartását. Erre a célra alginát vagy hidroszálas kötszereket használnak.

A másod- és első fokú felfekvést, azaz a kissé rózsaszínes, esetlegesen megszakadt bőrfelületű sebet is megfelelően ápolni kell. Bár a seb már gyógyultnak tűnik, továbbra is védeni kell azt a sérüléstől – például a dörzsöléstől. Erre a célra poliuretánból készült kötszereket használnak, amelyek gátat képeznek a mikroorganizmusok ellen.

A felfekvések kezelése és ápolása során fontos továbbá a seb tisztán és nedvesen tartása. Tilos az otthoni módszerek bevetése, például a seb burgonyaliszttel történő beszórása. Tilos továbbá a felfekvést bármilyen hidratáló vagy vérkeringést támogató készítménnyel szennyezni – csak vízzel és semleges mosakodótermékkel tisztítható, amely nem szárítja ki a bőrt.

A felfekvés rendkívül nehezen gyógyítható seb, ami negatívan befolyásolja a beteg általános fizikai és pszichés állapotát is. Így minden lehetséges eszközt be kell vetnünk a felfekvés kialakulásának megelőzésére.